2009. június 16., kedd

Hazaút

Szombathelyről már R. nélkül jöttem haza, lévén ő ott maradt a párjával. Eredetileg egyedül indultam volna el, de végül bevártam C.-át és Á.-ot, ami jó ötletnek bizonyult már az első kilométerek után is. Amennyire friss voltam az Őrségbe vezető úton, annyira álmos voltam visszafelé, így nagyon jó volt, hogy többé-kevésbé robotpilóta üzemmódba kapcsolhattam Á. mögött (C. most az autós hátvéd volt). A hátát nézve azon röhögtem magamban, hogy akár a saját párom mögött is motorozhattam volna: ment előttem egy kétméteres férfi egy olyan motoron, amely hangjától egy kukkot sem hallottam a kékmotorból, az előzéseknél meg akkor is vigyázott rám, amikor nem is kellett volna. Ennek megfelelően nagyon romantikus párbeszédeket váltottunk a lámpáknál állva:
- Már nem tudok hogyan ülni, úgy el van zsibbadva a fenekem!
- Huh, az enyém is! Álljunk már meg valahol!
A következő benzinkútnál szerencsére C. felvetette, hogy álljunk meg Agárdon enni valamit. Ebéd után kb. 5 perccel jól el is ájultunk egy fa alatt a fűben...
(A képekért külön köszönet C-nak, akire megérte rábízni a fénygépem, hiszen elkészült az első kép rólam és Máriról menet közben.)









Nincsenek megjegyzések:

Blog Widget by LinkWithin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...